SARA BERTI: maggio 2010

Kiállítás. Nádler István és Sara Berti műalkotásai válaszolgatnak egymásnak

Műfaj és műfaj között gyakran erősebb a kapocs, mint gondolnánk. Író és költő, táncművész és színész, festő és szobrász együtt sokszor olyasmire képes, ami erőteljesebben marad meg bennünk, nézőkben, látványában és gondolatiságában is. A szobrászat és a festészet közötti átjárót ezúttal egy olasz és egy magyar alkotó közös kiállításán fedezhetjük fel a fiatal képzőművészeket és az egy-egy elismert alkotó retrospektív tárlatait bemutató B55 Kortárs Galériában.

A lendület íve folytatódik szoborban és képben

A fehér falak steril hatása mintha pontosan ezekhez a finom szobrokhoz és vastagabb vonásokkal festett képekhez lenne tervezve. Ráadásnak kapjuk az árnyékokat, amelyek kissé elmosódott körvonalakkal ismétlik Sara Berti gracilis figuráit, nyújtózkodó, a térben helyet kereső és alkotó, geometriai formákkal játszó emberkéit. A szobrok posztamenseken, falfülkékben, állványokon láthatók, s a sötét–világos ellentét játékát adják a fehér felületek előtt.

Nádler lendületes, fekete-fehér munkái, vagy egy-egy élénk színnel megerősített, időnként összekapcsolódó színeket, formákat hordozó képei nem csak egyszerű és letisztult jellegükkel hatnak. Két személyiség, egy férfi és egy női alkotó, egyben két korosztály munkái találkoznak össze ezen a tárlaton. A művek azt mutatják be, hogy a síkban, illetve a térben alkotás lehetőségei hová vezették, milyen területekre vitték el Nádlert és Bertit. A B55 Kortárs Galéria hűvös tereiben sétálva, a képek és a szobrok viszonyrendszerét tanulmányozva észre sem vesszük, ahogy folyamatosan keressük a torzók mozdulatai és a képek csavart, egyenes vagy nyíló, záródó formái közt a harmóniát. A munkákban a geometria szabályszerűsége és a véletlen, az esetlegesség által alakuló részletek is megtalálhatók.

Nádler István, a hatvanas években kezdődő hazai neoavantgárd irányzat képviselője, az absztrakt festészet meghatározó alakja, és Sara Berti, a bolognai születésű, immár két éve hazánkban is ismert, fiatal szobrászművész egyszerre ad képet a mozdulatok végtelenségéről, az erő emberi és emberfeletti megnyilvánulásairól. Nádler temperával készített munkáinak mintegy megerősítései Berti egyedi technikájú, öntött bronzszobrocskái, amelyek légiességükkel, hosszúkás formáikkal időnként Giacometti munkáit idézik. A magasba törő formák és a felületen nyomot hagyó vonások, szélesebb és keskenyebb vonalak, az élénkebb és a fémesen csillogó színek egyértelmű energiahordozók: minden tevékenységünket leképezik. Mintha megrajzolnák vagy formába öntenék az emberi mozdulatok irányait és határait, követnék a világban hagyott nyomainkat, és megőriznék képben és szoborban, amit mi észre sem veszünk. A művek tehát lenyomatok is: az útkeresés, a mozgás, az önkéntelen alkotás leképeződései. Szinte megelevenítik Milan Kundera megállapítását A lét elviselhetetlen könnyűsége című regényből: „Anélkül, hogy tudna róla, az ember a legsötétebb reménytelenség pillanataiban is a szépség törvényei szerint komponálja életét.” Ezt a szépséget, a lét mozdulatokban megnyilvánuló szépségét próbálja megragadni és bemutatni a kettős kiállítás.
Dialógus a kimondhatatlanról
Nádler István és Sara Berti kiállítása
B55 Kortárs Galéria
V. ker., Balaton u. 4.
Látogatható: május 21-ig
Somogyi F. Anikó